Problémák és megoldások.
Ekkora szarban még talán soha életemben nem voltam, de nem érdekes. Van az a tény, hogy vigyáznak rám, és nagyobb bajom nem lehet. Kezdem rossznak érezni magam. Tudjátok van egy pici rejtett világ, ahol csak én vagyok, és tűz fon határt köré. Nyílván megég mindenki aki megpróbálja átlépni azt a bizonyos határt. Egy valaki tűr, és szeret. Nézzen mindenki magába, tényleg tetőtől talpig és kívülről belülről tökéletesek vagytok? Ugye nem... Ő az. A hibáival együtt is. Törekedhet bárki, csak mert kedves vagyok, még nem kell feltétlen bízni a sikerben. Nagyon kevesen látnak át rajtam, és mégha tudják is a mondataim, tetteim mögötti igazságot, kínozza őket. Nem vágyom arra, hogy szeressenek, csak békét akarok. Túl nagy háború dúl bennem évek óta, elég a lelkemet elcsitítani, önkontrollt gyakorolni és önmagat befolyásolni. Abban biztos lehet mindenki, nem tud ártani már bármiféle jöttment, lehet próbálkozni, csak nagyon kevesen tudnak a lelkembetaposni. Tanultam önvédelmet, míg más hülyének nézett. Ki is a gyenge? Aki sír ha az igazságot a képébe vágják és feldúltan, meggondolatlanul cselekszik, vagy az aki áll némán és hallgat, öl a tekintetével. Nem fogok ezután sem vitát nyitni senkikkel. Nekem nem ér annyit egy átlag ember, hogy viszonozzam taplóságát. Felesleges szó és időpazarlás. Sajnálok mindenkit aki nem hisz. Hinni tudni kell. A saját világodban, ha az Isten számodra nem létezik.
Önkifejezés
Akinek nem tetszik amit művelek, lényegében bújjon el. Mert a gyávákat megvetem. Fél és retteg az aki megszólja azt, amit szívvel lélekkel csinálok. Féltés? Ugyan...Ti az embert is csak akkor látogatjátok ha már halott. Akkor gondoltok rá, mikor már fel sem hívhatjátok. Senkik vagytok. Kibaszottul senkik. A kivétel meg örüljön, mert érdemes arra, hogy...(:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése